Környezetvédelmi technológia (Könyv)

Író:
Kiricsi Imre; Halász János; Hannus István;

Kategória:
Könyv > Természettudomány > Biológia;
3 481 Ft
(Eredeti ár: 4 095 Ft)
Megtakarítás: 15%
Szállítás: Bizonytalan

Tartalom:

Tartalomjegyzék: A könyvben alkalmazott fontosabb jelölések 1. FIZIKAI ALAPOK 1.1. Időjárás, éghajlat 1.2. A légkör alsó részének rétegződése, légköri léptékek 1.3. Energia- és tömegcserefolyamatok rendszerszemlélete 1.4. Sugárzási mérleg, energiaegyenleg 1.4.1. Sugárzási jellemzők 1.4.2. A Föld–légkör rendszer energia cserefolyamatai 1.4.3. Egy „ideális” hely napi sugárzási mérlege 1.4.4. Egy „ideális” hely napi energiaegyenlege 1.4.5. Az „aktív” felszín 1.4.6. Térfogatra vonatkozó energiaáramok 1.5. Tömegegyenlegek 1.5.1. A víz tulajdonságai, globális vízkészletek 1.5.2. Vízegyenlegek 1.5.3. Más tömegegyenlegek 1.6. A felszín alatti réteg klimatikus folyamatai 1.6.1. Felszín alatti hőáram és hőmérséklet 1.6.2. Felszín alatti vízáramlás és talajnedvesség 1.7. A felszínközeli légréteg klimatikus folyamatai 1.7.1. A légköri rétegzettség típusai 1.7.2. Mozgásmennyiség és szél 1.7.3. Érzékelhető hő áramlása és léghőmérséklet 1.7.4. Vízpára áramlása és léghőmérséklet 1.8. A külső réteg klimatikus folyamatai 2. EGYSZERŰ, KOPÁR FELSZÍNEK ÉGHAJLATA 2.1. Homoksivatag 2.1.1. Sugárzási mérleg, energiaegyenleg 2.1.2. Klíma 2.2. Hó- és jégfelszín 2.2.1. Sugárzási mérleg 2.2.2. Energia- és vízegyenleg 2.2.3. Klíma 2.3. Vízfelszín 2.3.1. Sugárzási mérleg 2.3.2. Energiaegyenleg 2.3.3. Klíma 3. NÖVÉNYZETTEL BORÍTOTT FELSZÍNEK ÉGHAJLATA 3.1. A vegetációs rendszer speciális jellemzői 3.1.1. A növények vízgazdálkodása és párologtatása 3.1.2. Fotoszintézis és széndioxid cserefolyamatok 3.1.3. A vegetációs rendszer tömeg- és energiaegyenlegei 3.1.4. A növényállomány szerkezetének hatásai 3.2. Levelek 3.2.1. Sugárzási mérleg 3.2.2. Energiaegyenleg 3.2.3. Klíma 3.3. Alacsony növényzet és ültetvények 3.3.1. Sugárzási mérleg 3.3.2. Energiaegyenleg 3.3.3. Klíma 3.4. Erdők és gyümölcsösök 3.4.1. Sugárzási mérleg 3.4.2. Energiaegyenleg 3.4.3. Klíma 4. NEM EGYNEMŰ FELSZÍNEK ÉGHAJLATA 4.1. A területi inhomogenitás hatásai 4.1.1. „Szegély-hatás” Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS 2. A KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNOLÓGIA ÁLTALÁNOS ELVEI 2.1. A fenntartható fejlődés fogalma 2.2. A káros környezeti hatások megelőzésének elve 2.3. Integrált környezetvédelem 2.4. Környezetvédelmi technológia napjainkban 2.5. Felhasznált és javasolt irodalom a 2. fejezethez 3. A KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNOLÓGIA MŰVELETTANI ALAPJAI 3.1. Hidrodinamikai műveletek 3.1.1. Fluidumok áramlása 3.2. heterogén diszperz rendszerek elválasztása 3.2.1. Ülepítés, ülepítő berendezések 3.2.1.1. Ülepítés gravitációs erőtérben 3.2.1.2. Derítés, derítőberendezések 3.2.1.3. Ülepítés centrifugális erőtérben, centrifugák 3.2.1.4. Hidrociklonok 3.2.2. Szűrés, szűrőberendezések 3.2.3. Flotálás 3.3. Szilárd-szilárd rendszerek (szemcsehalmazok) elválasztása 3.3.1. Méret szerinti elválasztás: sziták és rosták 3.3.2. Mágneses elválasztási eljárások 3.3.3. Elektrosztatikus elválasztási eljárások 3.4. A homogén szennyező komponensek elválasztását szolgáló műveletek 3.4.1. Desztillációs műveletek 3.4.2. Abszorpciós műveletek 3.4.2.1. Abszorpciós készülékek 3.4.3. Adszorpciós műveletek 3.4.4. Ioncsere műveletek 3.4.5. Extrakciós műveletek 3.4.5.1. Folyadék-folyadék extrakció 3.4.5.2. Szilárd-folyadék extrakció 3.4.6. Membráneljárások 3.5. Reagáltatási műveletek, kémiai reaktorok 3.5.1. A kémiai reaktorok általános jellemzése 3.5.2. A gyakorlatban használt reaktorok fő típusai 3.6. Felhasznált és javasolt irodalom a 3. fejezethez 4. ENERGIATERMELÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 4.1. Energiahordozók, energiaformák 4.2. Az energiahordozók története 4.3. A Napra visszavezethető energiaforrások 4.3.1. A fosszilis energiahordozók szerepe 4.3.2. CO2 csökkentési lehetőségek 4.4. Napenergia hasznosítás 4.4.1. A napenergia közvetlen hasznosítása 4.4.1.1. A napenergia közvetlen hőhasznosítása napkollektorokkal 4.4.1.2. A napenergia közvetlen hasznosítása nap-hőerőművekkel 4.4.1.3. A napenergia fotoelektromos hasznosítása 4.4.2. A biomassza energetikai hasznosítása 4.4.2.1. A szilárd biomassza energetikai hasznosítása 4.4.2.2. A folyékony biomassza energetikai hasznosítása 4.4.2.3. A biogáz energetikai hasznosítása 4.5. A szélenergia hasznosítása 4.6. A vízenergia hasznosítása 4.6.1. Ár-apály vízerőművek 4.7. A nukleáris energia hasznosítása 4.7.1. Geotermikus energia 4.7.1.1. Geotermikus erőművek 4.7.1.2. A geotermikus energia környezeti hatásai 4.7.2. Atommagreakciók energiája 4.7.2.1. A nukleáris energia termelése, maghasadáson alapuló reaktorok 4.7.2.2. A nukleáris energia termelésének technológiai lépései 4.4.2.3. Az atomerőművek biztonsága 4.8. Magyarország energiahelyzetéről 4.9. Felhasznált és javasolt irodalom a 4. fejezethez 5. NYERSANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET 5.1. Az atmoszféra nyersanyagai 5.2. A hidroszféra nyersanyagai 5.3. A litoszféra nyersanyagai 5.4. A bioszféra nyersanyagai 5.5. Magyarország nyersanyaghelyzete 5.6. Felhasznált és javasolt irodalom az 5. fejezethez 6. KÖRNYEZETBARÁT MOTOR-HAJTÓANYAGOK 6.1. A kőolaj 6.1.1. A kőolaj keletkezése 6.1.2. A kőolaj előfordulása 6.1.3. A kőolaj kutatása, bányászata 6.1.4. A kőolaj kémiai összetétele 6.2. A földgáz 6.3. Olajhomok, olajpala 6.4. Kőolaj-feldolgozás fizikai-kémiai módszerekkel 6.4.1. Kőolaj-feldolgozás atmoszférikus és vákuumdesztillációval 6.5. Belsőégésű motorok és hajtóanyagaik 6.5.1. Motorbenzinek 6.5.2. Petróleum, kerozin 6.5.3. Gázolaj (dízelolaj) 6.6. Petrolkémiai technológiák környezetbarát motorhajtóanyagok előállítására 6.6.1. A motorbenzinek mennyiségének és minőségének növelésére alkalmas technológiák 6.6.1.1. Termikus krakkolás 6.6.1.2. Katalitikus krakkfolyamatok 6.6.1.3. Benzinreformálás 6.6.1.4. A benzinek és gázolajok benzol- és összaromás-tartalmának csökkentése 6.6.1.5. Könnyűparafin izometráció 6.6.1.6. Hidrokatalitikus eljárások 6.6.1.7. Alkilezés (izooktán előállítás) 6.6.2. A földgáz (C1-C4 frakció) átalakítása motorhajtóanyagokká 6.6.2.1. Szintézisgáz-gyártás földgáz alapon 6.6.2.2. Metanolszintézis 6.6.2.3. A Mobil-eljárás 6.6.2.4. A Cyclar-eljárás 6.6.3. Oxigéntartalmú benzin komponensek 6.6.4. Katalitikus kéntelenítés 6.7. Motorhajtóanyagok előállítása szénbázison 6.7.1. A Bergius-féle széncseppfolyósítás 6.7.2. Fischer–Tropsch szintézis 6.8. Motorhajtóanyagok előállítása biomassza alapon 6.8.1. Biobenzin (bioetanol) előállítása, alkalmazása 6.8.2. Növényi olajok hasznosítása motorhajtóanyag célokra 6.8.2.1. Biodízel előállítás és alkalmazás 6.8.2.2. Biogázolaj-előállítás növényi olajok totálhidrogénezésével 6.9. Hidrogén-energetika: előállítás, tárolás, felhasználás 6.9.1. Tüzelőanyag-cella 6.9.2. A hidrogén előállítása 6.9.3. A hidrogén tárolása 6.9.3.1. Hidrogén tárolása fémhidridekben 6.9.3.2. Nagyfelületű pórusos anyagok alkalmazása a hidrogén adszorpciós tárolására 6.10. Felhasznált és javasolt irodalom a 6. fejezethez 7. A GÉPJÁRMŰVEK KÖRNYEZETSZENNYEZÉSÉNEK CSÖKKENTÉSE 7.1. A környezetszennyezés csökkentésének elsődleges lehetőségei 7.1.1. A gépjármű tömegének csökkentése 7.1.2. Az újrafelhasználható anyagok visszanyerése 7.1.3. Az üresjáratok megszüntetése 7.1.4. Az elektroautók 7.1.4.1. Az akkumulátorok fejlesztése 7.1.4.2. Nagyteljesítményű kondenzátorok 7.1.4.3. Elektromechanikus tárolók 7.1.5. Hibrid hajtású gépjárművek 7.2. A gépjárművek emissziójának csökkentése katalizátorokkal 7.2.1. A benzinüzemű gépjárművek (Otto-motorok) által okozott emisszió csökkentése 7.2.1.1. A katalizátor aktív komponensei 7.2.1.2. A szabályozóegység kialakítása, a λ-szonda szerepe 7.2.1.3. A hőmérséklet hatása a katalizátor működésére 7.2.1.4. A katalizátor dezaktiválódása, élettartamának növelése 7.2.1.5. A gépkocsikatalizátorok környezeti hatásai 7.3. A dízelüzemű gépjárművek emissziójának csökkentése 7.4. Felhasznált és javasolt irodalom a 7. fejezethez 8. A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI 8.1. A légszennyezés csökkentésének technológiai lehetőségei 8.1.1. Szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése aktív védelemmel 8.1.2. A gáztisztítás módszerei, passzív védelem 8.2. Porszennyezés, porleválasztás 8.2.1. Mechanikai porleválasztók 8.2.2. Porleválasztó ciklonok 8.2.3. Porszűrők 8.2.4. Elektrosztatikus porleválasztók 8.2.5. Nedves porleválasztók 8.3. A levegő kénmentesítésének technológiai megoldásai 8.3.1. Kén-dioxid kibocsátás csökkentése tűztéri folyamatokkal 8.3.2. Tüzelés utáni kén-dioxid eltávolítás füstgázokból 8.3.2 1. Kén-dioxid eltávolítás nedves eljárásokkal 8.3.2.2. Kén-dioxid eltávolítás félszáraz eljárásokkal 8.3.2.3. Kén-dioxid eltávolítás száraz eljárásokkal 8.4. Nitrogén-oxidok eltávolítása: DENOX-eljárások 8.4.1. A nitrogén-oxidok forrásai 8.4.2. A nitrogén-oxidok károsító hatásai 8.4.3. Az NOx emisszió csökkentését szolgáló eljárások 8.4.3.1. NOx csökkentés elsődleges módszerekkel 8.4.3.2. NOx csökkentés nedves és száraz elválasztási módszerekkel 8.4.4. NOx csökkentés kémiai (redukciós) módszerekkel 8.4.4.1. NOx csökkentése NSNCR eljárással 8.4.4.2. NOx csökkentése SNCR eljárással 8.4.4.3. NOx csökkentése NSCR eljárással 8.4.4.4. NOx csökkentése SCR eljárással 8.5. Illékony szerves vegyületek (VOC) légszennyezése 8.5.1. Klórtartalmú vegyületek (VOC) légszennyezése 8.5.1.1. A DDT és hasonló vegyületek 8.5.1.2. A freonok környezeti hatásai 8.5.1.3. A poliklórozott aromás vegyületek környezeti hatásai 8.6. A VOC szennyezések ártalmatlanítása 8.6.1. VOC-szennyezés kinyerése kondenzációval 8.6.2. VOC-szennyezés kinyerése adszorpcióval 8.6.3. VOC-szennyezés kinyerése abszorpcióval 8.6.4. VOC-szennyezés kinyerése membráneljárással 8.6.5. VOC-szennyezés ártalmatlanítása kémiai eljárásokkal 8.6.5.1. Ártalmatlanítás termikus oxidációval (égetéssel) 8.6.5.2. Ártalmatlanítás katalitikus oxidációval 8.6.5.3. Ártalmatlanítás biológiai oxidációval (biofilter) 8.6.5.4. Ártalmatlanítás nagyhatékonyságú oxidációs eljárásokkal 8.7. Szagok, szag- és bűzcsökkentés 8.8. Felhasznált és ajánlott irodalom a 8. fejezethez 9. IVÓVÍZ: FORRÁSOK, ELŐÁLLÍTÁS 9.1. A vizek minőségi jellemzői 9.1.1. A vízben előforduló idegen anyagok, vízszennyezések 9.1.2. A vizek fizikai jellemzése 9.1.2.1. A vizek radioaktivitása 9.1.3. A vizek organoleptikus tulajdonságai 9.1.4. A víz kémiai jellemzői 9.1.4.1. A vízben oldott gázok 9.1.4.2. A vízben oldott szervetlen anyagok 9.1.4.3. A víz keménysége 9.1.4.4. A vízben oldott szerves anyagok 9.1.5. A vizek mikrobiológiai szennyezései 9.1.6. Biológiai vízminősítés 9.1.7. A felszíni vizek minősítése 9.1.7.1. A hazai felszíni vizek minősége 9.1.7.2. A hazai felszín alatti vizek minősége 9.2. Ivóvíz és ivóvíz előállítása 9.2.1. Ivóvízbázisok, vízkészletek 9.2.2. Ivóvíz-előállítási technológiák 9.2.2.1. Vízszűrő-berendezések 9.2.2.2. Víztisztítás levegőztetési eljárásokkal 9.2.2.3. A vizek gáztalanítása 9.2.2.4. A vizek vastalanítása 9.2.2.5. A vizek mangán-mentesítése 9.2.2.6. A víz olajtartalmának eltávolítása 9.2.2.7. A vizek lebegőanyag tartalmának eltávolítása 9.2.2.8. Arzénmentesítési technológiák 9.2.2.9. Arzénmentesítés csővégi (végfelhasználói) módszerrel 9.2.2.10. Nitrátmentesítési technológiák 9.3. Vízfertőtlenítési technológiák 9.3.1. Forróvizes fertőtlenítés 9.3.2. Fertőtlenítés sugárkezeléssel 9.3.3. Fertőtlenítés katadyn-eljárással 9.3.4. Vízfertőtlenítés klórozással 9.3.5. vízfertőtlenítés ózonos kezeléssel 9.3.6. Vízfertőtlenítés egyéb módszerekkel 9.4. Vízlágyítási módszerek 9.4.1. Csapadékos vízlágyítási eljárások 9.4.2. Vízlágyítás komplexképzéssel 9.4.2.1. Foszfátok helyettesítése mosószerekben 9.4.3. Ioncserés vízlágyítási eljárások 9.4.4. Vízlágyítás membrán-eljárásokkal 9.5. Felhasznált és javasolt irodalom a 8. fejezethez 10. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 10.1. A szennyvizek anyagai és hatásuk 10.1.1. Mikrobiológiai szennyezők 10.2. A vízszennyezés káros hatásai 10.3. A szennyvíztisztítás célja és követelményei 10.4. A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei 10.5. Szennyvíztisztítás 10.5.1. Szennyvizek gyűjtése, csatornázás 10.5.2. Kommunális (városi) szennyvizek tisztítása 10.5.2.1. Mechanikai szennyvíztisztítás 10.5.2.2. Biológiai (biokémiai) szennyvíztisztítás 10.5.2.3. Utókezelési eljárások 10.5.2.4. Nitrogéneltávolítás 10.5.2.5. A többletfoszfor eltávolítása 10.6. A szennyvíziszapok kezelése 10.6.1. Iszapstabilizálás 10.6.1.1. Iszapsűrítés 10.6.1.2. Iszapkondicionálás 10.6.1.3. A szennyvíziszap víztelenítése 10.6.1.4. Anaerob szennyvíziszap-kezelés (rothasztás) 10.6.1.5. Anaerob szennyvíziszap-kezelés: a szennyvíziszap komposztálása 10.7. Az ipari szennyvizek tisztítása 10.7.1. A veszélyes ipari szennyvizek kezelésének elvei 10.8. Felhasznált és javasolt irodalom a 10. fejezethez 11. IPARI KÖRNYEZETSZENNYEZÉS, KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIÁK 11.1. Környezetbarát technológiai megoldások 11.1.1. Technológiába integrált megelőző környezetvédelem (Tisztább Termelés = TT) 11.1.1.1. A tisztább termelés értelmezése 11.1.1.2. Anyag- és energiaáramok elemzése 11.2. Vállalati környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR, KMR) 11.2.1. Az ISO 14001 céljai és eszközei 11.2.2. Az EMAS céljai és eszközei 11.2.3. A KIR bevezetésének előnyei 11.3. A „zöld kémia” elvei 11.4. Felhasznált és javasolt irodalom a 11. fejezethez

Kiadás éve: 2012
Oldalak száma: 452 oldal
Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött
ISBN: 9789633150948
EAN: 9789633150948

Oldal frissítés: 2022. máj. 18.

Nélkülözhetetlen sütik	Aktív
Teljesítmény sütik
Célzott sütik

Termékek a kosárban

Kategóriák

Legkedveltebb termékek

Árkategória szerint

Környezetvédelmi technológia (Könyv)

Tartalom:

Tag-ek: Kiricsi Imre; Halász János; Hannus István

Keresztnév:
Értékelés:
Hozzászólás:

Termékek a kosárban Kosár kiürítése

Kategóriák

Legkedveltebb termékek

Árkategória szerint

Környezetvédelmi technológia (Könyv)

Tartalom:

Tag-ek: Kiricsi Imre; Halász János; Hannus István

Kedves Vásárló!

A kosaradban felejtettél 1 db terméket 3 999 Ft értékben:

A kosárban szereplő kedvezmények összértéke: 2 000 Ft

A következő vásárlásánál felhasználható pontok száma: 80

Termékek a kosárban