Termékek a kosárban

Összesen: 4 069 559 Ft

Tovább a kosárhoz

Még vásárolni szeretnék




Rocky könyv, DVD webáruház - Hűségprogram


Rocky könyv, DVD webáruház - Pénzvisszafizetési garancia


Rocky könyv, DVD webáruház - MPL PostaPont


Rocky könyv, DVD webáruház - ügyfélszolgálat

Révész Piroska - Gyógyszertechnológia

Gyógyszertechnológia (Könyv)

Elméleti jegyzet

Író:
Révész Piroska;

Kiadó:
JATEPress
Kategória:
Könyv > Tankönyv, segédkönyv > Főiskola, egyetem;
4 016 Ft
(Eredeti ár: 4 725 Ft)
Megtakarítás: 15%
Szállítás: Bizonytalan



Tartalom:


Tartalomjegyzék: 1. ELŐSZÓ Lektori vélemény 2. A GYÓGYSZER-TECHNOLÓGIA FOGALMA ÉS TÁRGYA, TUDOMÁNNYÁ FEJLŐDÉSÉNEK SZAKASZAI A gyógyszer-technológia tárgya, fejlődése és alapozó tudományai Gyógyszer, gyógyszeranyag, gyógyszerkészítmény, gyógyszerforma Gyógyszerformák csoportosítása Gyógyszerkönyvek, FoNo-k, manuálisok, útmutatók, egyéb szakkönyvek, jegyzetek 3. HATÓANYAGOK ÉS SEGÉDANYAGOK A GYÓGYSZERFORMÁK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN 3.1. Hatóanyagok a gyógyszerkészítésben Hatóanyagok gyártási folyamata Hatóanyagok minősítése A gyógyszerforma kialakításának szempontjai 3.2. Segédanyagok a gyógyszerkészítésben A segédanyagok megválasztásának szempontjai A segédanyagok nem kívánt hatásai A segédanyagok csoportosítása Élelmiszeripari adalékanyagok 4. A GYÓGYSZERFORMULÁLÁS BIOFARMÁCIAI SZEMPONTJAI A gyógyszer útja az élő szervezetben (LADMER, ADMER) Biológiai hasznosíthatóság (BH) (Biohasznosíthatóság, Bioavailability, Bioverfügbarkeit) Farmakonok biofarmáciai osztályozása (Biopharmaceutical Classification System, BCS) Gyógyszerformák generációs csoportosítása 5. PREFORMULÁLÁS ÉS FORMULÁLÁS A GYÓGYSZERFORMÁK TERVEZÉSÉBEN Kutatás, fejlesztés, gyártás Új farmakon gyógyszerré fejlesztésének folyamata Originális készítmények Generikumok Faktoriális és neuronhálós kísérleti tervezés Szabadalmi oltalmak a gyógyszeriparban 6. IPARI, LABORATÓRIUMI ÉS GYÓGYSZERTÁRI GYÓGYSZERKÉSZÍTÉS (GYÁRTÁS) Minőségbiztosítás Minőségbiztosítási rendszerek (GMP, GLP, GCP, GPP, ISO) Az ipari gyógyszergyártás műveleti és eljárástani alapjai Önköltség törvénye. Paraméterek nagy számának törvénye Léptéknövelés 7. A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK MŰSZEREZÉSE. AZ AUTOMATIZÁLÁS ALAPELVEI Az automatizálás elemei, előfeltételei, célja Az irányítástechnika alapjai, az irányítás műveletei Vezérlés és szabályozás Néhány gyakorlati példa a gyógyszer-technológia területéről 8. A GYÓGYSZER-TECHNOLÓGIA KOLLOID KÉMIAI ÉS FIZIKAI KÉMIAI ALAPJAI 8.1. Molekulák elektromos és mágneses tulajdonságainak jelentősége a gyógyszer-technológiában Elektromos dipólus. Poláris molekulák Intermolekuláris erőhatások (van der Waals-erők). Relatív permittivitás Dipólusok között fellépő kölcsönhatások Diszperziós erőhatások Eredő potenciál 8.2. A gyógyszer-technológia reológiai alapjai Erők és deformációk. A reológiai jelenségek (deformáció-típusok) csoportosítása A reológia kísérleti módszerei (reometria) Gyakorlati reológia: anyagszállítás 8.3. Diszperz és koherens rendszerek a gyógyszer-technológiában A gyógyszerformák csoportosítása fizikai kémiai elvek alapján Koherens rendszerek közé tartozó gyógyszerformák, fogalom, tulajdonságok Diszperz és koherens rendszerek stabilitása 8.4. felületi és határfelületi jelenségek a gyógyszer-technológiában Felületi és határfelületi feszültség Felületaktív anyagok Nedvesedés típusai és vizsgálata Adszorpció és adhézió. Bioadhézió 8.5. Polimerek a gyógyszer-technológiában Polimerek fogalma és csoportosítása A polimerek szerkezete A polimerek oldhatósága Intelligens vagy inger-érzékeny polimerek 9. A GYÓGYSZER-TECHNOLÓGIA MŰSZAKI KÉMIAI ALAPJAI 9.1. A víztisztítás módszerei Desztillálás Ioncserélés Fordított ozmózis (reverz ozmózis, RO) Tengervíz sótalanítása Tisztított vizek a Gyógyszerkönyvben 9.2. Keverés, homogenizálás Folyadékok keverésének elmélete Félszilárd anyagok keverésének elmélete Szilárd anyagok keverésének elmélete A kevertségi fok meghatározása 9.3. Diszperz rendszerek szétválasztási műveletei Szűrés Centrifugálás 9.4. Szárítás Alapfogalmak Gyógyszer-technológiai alkalmazások A szárítás művelete Szárítóberendezések 9.5. Fluidizáció A fluidizáció definiálása A fluidizálás célja A fluidizáció előnyei A fluidizáció hátrányai A fluidizálás elmélete Fluidizációt befolyásoló folyamatok Fluidizáció alkalmazása gyógyszerformák előállítása során 9.6. Kristályosítás Kristályosításról általában A kristályosítás részfolyamatai Oldatból történő kristályosítás Olvadékkristályosítás Szuperkritikus körülmények a kristályosításban Szférikus kristályosítás Ko-agglomerációs kristályosítás 9.7. Kristályos anyagok jellemzése (kristályszerkezet, habitus és polimorfia) Kristályszerkezet Kristályhabitus (alak, felület, méret) Polimorfia, hidrát- és szolvát forma A polimorfia szerepe a gyógyszergyártásban 9.8. Kristályos anyagok amorfizálása. Az amorf forma jellemzése Amorf anyagok szerkezete Amorfizálási eljárások Hatóanyagok amorfizálása Stabilitás Az amorf forma vizsgálata 9.9. Szemcseméret-csökkentés Az őrlés elmélete és gyakorlata Mikronizálás Nanonizálás (nanokristályok előállítása) A szemcseméret-csökkentés eszközének kiválasztása 9.10. Szilárd diszperziók Szilárd diszperziók előállítása Szilárd diszperziók csoportosítása Segédanyagok a szilárd diszperziók előállításában Ipari technológiák a szilárd diszperziók előállításában 10. SZILÁRD ANYAGOK, SZEMCSEHALMAZOK GYÓGYSZER-TECHNOLÓGIAI JELLEMZÉSE Habitus (alak, felület, méret) Szemcseméret, szemcseméret-megoszlás Mikromorfológiai jellemzők (fajlagos felület, pórustérfogat) Szemcsehalmaz látszólagos és valódi sűrűsége Gördülékenység 11. MIKRO- ÉS NANOKRISTÁLYOS RENDSZEREK Molekuláris kapszulázás Ko-kristályok 12. GYÓGYSZERFORMÁK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA 12.1. Oldás. Oldékonyság, oldódási sebesség. Kolligatív tulajdonságok. Oldatos gyógyszerformák Oldatos gyógyszerformák Orális folyadékok definíciója Oldódás folyamata Kolligatív tulajdonságok Oldódás energiaviszonyai Oldódás befolyásolása Oldószerek Az oldatkészítés segédanyagai Oldatok előállítása Valódi oldat Kolloid oldat Szilárd oldat Ph. Hg. VIII. oldatos gyógyszerformái Cseppek Orrcseppek Toroköblítők, gargarizmák Szirupok Elixírek Mixtúrák Nyákok 12.2. Kivonás. Növényi anyagok feldolgozása gyógyszerkészítményekké Növényi drogok feldolgozása gyógyszerkészítményekké. Gyógynövények, teák A kivonás elmélete és műveletei (áztatás, perkolálás, ellenáramú kivonás) 12.3. Diszpergálás és homogenizálás művelete 12.3.1. Aeroszolok Az aeroszolok előállításának elmélete Az aeroszolok stabilitása Adagolószelettel ellátott túlnyomásos inhalátorok Por-inhalátorok Porlasztók 12.3.2. Emulziók Formulálási szempontok Emulziók stabilitása Emulzió stabilizálása Speciális emulziós rendszerek Emulgeálás gyakorlata 12.3.3. Szuszpenziók Formulálási szempontok Szuszpenziók reológiája Szuszpenziók stabilitása Irányított flokkuláció Szuszpendálás gyakorlata Hatóanyag-felszabadulás szuszpenziókból 12.4. Steril és aszeptikus gyógyszerkészítés 12.4.1. A sterilezés elmélete és gyakorlata. Mikrobiológiai tartósítószerek A sterilezés matematikai összefüggései Sterilezési módszerek Steril és aszeptikus gyógyszerkészítés körülményei Mikrobiológiai tartósítás, a tartósítószerek hatékonyságának vizsgálata 12.4.2. Szemészeti gyógyszerkészítmények Szemészeti gyógyszerkészítmények csoportosítása 12.4.3. Parenterális gyógyszerkészítmények Parenterális gyógyszerkészítmények előállítási körülményei Injekciók Infúziók 12.5. Félszilárd gyógyszerformák előállításának elmélete és gyakorlata Kenőcsök, krémek, gélek, paszták fogalma és csoportosítása A félszilárd készítmények előállítása, vizsgálata és stabilitása Hatóanyagok a dermatológiában (hatóanyag tartalmú félszilárd készítmények) A terápiás hatás feltételei A Gyógyszerkönyv és a FoNo fontosabb készítményei 12.6. Rektális és vaginális gyógyszerformák Rektális gyógyszerformák definíciója Követelmények a készítményalapokkal (kúpalapanyagokkal) szemben Készítményalapok felosztása: Lipofil kúpalapok Lipohidrofil kúpalap Hidrofil kúpalap A kúpkészítés segédanyagai Gyógyszeres kúpok előállítása Végbélkúpok csomagolási és tárolási követelményei Vaginális készítmények definíciója A hatóanyag felszabadulását és a helyi hatást befolyásoló tényezők Vaginális abszorpció Hüvelykúpok csomagolási és tárolási követelményei Rektális és vaginális készítmények gyógyszerkönyvi vizsgálatai 12.7. Szilárd gyógyszerformák előállítása (porok, hintőporok) Porok előállítása Porok ipari gyártása A porok vizsgálata 12.8. Granulátumok (a granulálás művelete) A granulálás célja A granulálás művelete A granulátum- vagy pelletkészítés előnyei Nedves granulálás Száraz granulálás Olvadék-granulálás Egyéb eljárások A granulátumokkal szemben támasztott követelmények A granulátumok vizsgálata 12.9. Tabletták (a tablettázás művelete) A tabletták alakja, mérete és csoportosítása A tabletták előállításának módjai Tablettázógépek Préselhetőség. préseléskor bekövetkező deformációk. A préselés energiaviszonyai A préselés energiaviszonyai Segédanyagok A tabletták vizsgálata Fizikai paramétereket befolyásoló tényezők Tablettapréseléskor érvényesülő szabályszerűségek 12.10. Bevont készítmények (a bevonás művelete) A bevonás célja A bevonás módjai. Bevonó anyagok Bevonó berendezések Vizsgálatok 12.11. Kapszulák (a kapszulázás művelete) A kapszulák kialakulása A zselatin előállítása A kapszulák előnyei Egyéb kapszula-anyagok Segédanyagok A kapszulák típusai A kapszulatokok előállítása A kapszulázás művelete A kapszulák zárása A kapszulák szignálása Bélnedvben oldódó kapszulák A kapszulák vizsgálata 12.12. Szappanok, tapaszok, állatgyógyászati készítmények, vérkészítmények, kötszerek Szappanok Tapaszok Állatgyógyászati célra szánt készítmények Vérkészítmények Kötszerek 13. CSOMAGOLÁS. CSOMAGOLÓ ANYAGOK A csomagolás célja Gyógyszeres tartályok definíciója A csomagolás alapformái Csomagolástechnikai alapfogalmak A jó gyógyszercsomagolás jellemzői Gyógyszeres üvegtartályok Gyógyszeres műanyagtartályok Alumínium, mint csomagolóanyag Eleasztomér anyagból készült záróelemek 14. STABILITÁS Fogalmak, definíciók A stabilitás csoportosítása témakörök szerint Stabilitási vizsgálatok Hatóanyag-stabilitás kinetikai vizsgálata A lejárati idő meghatározása Stabilitási tesztek ICH szerinti egységesítése 15. INTERAKCIÓK ÉS INKOMPATIBILITÁSOK A GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEKBEN Interakciók fogalma és előfordulása, hasznos és káros interakciók Az interakciók csoportosítása, típusai, néhány jellemző példa Inkompatibilitás fogalma és megoldásuk irányelvei 16. ALKALMAZOTT BIOFARMÁCIA 16.1. A hatóanyag fizikai-kémiai sajátságainak jellemzése és befolyása a hatáskifejlődésre Oldhatóság Ionizáció Lipofilitás Permeabilitás 16.2. A hatóanyag fizikai-kémiai sajátságai és a gyógyszerforma közötti kapcsolat jellemzése Lipofilitás-pH profil Lipofilitás és a gyógyszerforma kapcsolata Stratégiák az oldhatóság és a permeabilitás növelésére 16.3. A gyógyszerformák in vitro, ex vivo és in vivo vizsgálata In vitro kioldódási vizsgálatok Ex vivo és in vivo módszerek Kioldódási profilok értelmezése és összehasonlítása Kioldódási eredmények különbözőségének és hasonlóságának elvi alapjai In vitro és in vivo (IVIV) korreláció Bioekvivalencia vizsgálatok 16.4. Hatóanyag-abszorpció a gasztrointesztinális (GI) traktusból Szájüreg Gyomor Vékonybél Colon terápia Rektum Gyógyszerhatás programozása szilárd rendszerek esetén (terápiás rendszerek) 16.5. Parenterális készítmények biofarmáciája Injekciók, infúziók Módosított hatású készítmények, implantációs rendszerek 16.6. Gyógyszerbevitel tüdőn keresztül A tüdő anatómiája Az inhalaszol depozíciója a légutakban Inhalaszolok alkalmazási területei Új fejlesztések az inhalaszolok területén 16.7. Nazális gyógyszerbevitel Biológiai tényezők Terápiás megfontolások Nazálisan alkalmazható gyógyszerformák és gyógyszerhordozó rendszerek Gyógyszer-technológiai befolyásoló tényezők 16.8. Gyógyszerbevitel a bőrön keresztül A bőrön keresztüli felszívódás anatómiai, élettani és biokémiai alapjai A transzdermális készítmények fogalma, előnyei, hátrányai és fontosabb típusai A hatóanyagok penetrációjának és permeációjának kísérleti vizsgálata, in vitro módszerek 16.9. Egyéb beviteli lehetőségek Vagina, mint beviteli kapu A normál hüvelyflóra (pH = 3,8–4,2) kialakulása Vaginális gyógyszerformák lokális alkalmazásának indikációi Uterus, mint beviteli kapu A szem, mint beviteli kapu Szilárd szemészeti hatóanyag-leadó rendszerek A fül, mint beviteli kapu 16.10. Mikro- és nanorészecskék mint gyógyszerhordozó rendszerek Alkalmazásuk célja A mikro- és nanorendszerekkel szemben támasztott követelmények Csoportosítás Mikro- és nanorendszerek vizsgálati módszerei A nanorészecskék farmakológiáját befolyásoló kritikus tényezők Folyadékkristályos rendszerek 16.11. Proteinek a gyógyszer-technológiában és biofarmáciai vonatkozásaik Instabilitások Fehérjék alkalmazási lehetőségei Hatóanyagok előkészítése Parenterális felhasználásra szánt készítmények A hatóanyag-felszabadulás szabályzása 16.12. Pediátrikumok és geriátrikumok biofarmáciai vonatkozásai Pediátrikumok Geriátriai készítmények


Kiadás éve: 2012
Oldalak száma: 442 oldal
Kötésmód: puhatáblás, ragasztókötött
ISBN: 9789633151037
EAN: 9789633151037





Oldal frissítés:

Tag-ek: Révész Piroska