Rocky könyv, DVD, film webáruház









Rocky könyv, DVD webáruház - ügyfélszolgálat

Rocky könyv, DVD webáruház - Hűségprogram

Rocky könyv, DVD webáruház - Termékgarancia

  részletes keresés
M. Nagy Richárd, Varga Zs. Csaba - Magyarország története II. *Középkor végétől-Kiegyezésig* (5 DVD)

Magyarország története II. *Középkor végétől-Kiegyezésig* (5 DVD)

Rendező(k): M. Nagy Richárd; Varga Zs. Csaba;

Szereplők: Nagy György
Film > Dokumentum
Film > Történelmi
Megjelenés: 2010
Korhatár:
3 999 Ft
(Eredeti ár: 5 999 Ft)
Megtakarítás: 33%



online rendelés

Tartalom:

A nagyívű sorozat 46 részben dolgozza fel Magyarország történetét. A Magyar Televízió izgalmas szellemi kalandot kínál, nem iskolás ízű ismereteket. Történésu szakértőik és Nagy György műsorvezető segítségével felfedezővé akarják tenni a nézőt, hogy ő maga csodálkozzon rá azokra a tényekre, amelyeket esetleg már korábbanis ismert, de valahogy nem is gondolt rájuk tudatosan.
Ezen díszdobozban a sorozat alábbi részei találhatók meg:

A KÖZÉPKOR VÉGE
A mohácsi csatavesztés következményeirõl mesélünk a sorozat 16. részében; - és arról, hogy mi minden változott meg Magyarország politikai helyzetén kívül ezekben az években. Szó lesz arról, hogy hogyan módosult az emberek idõképe; bemutatjuk az elsõ toronyórákat, az elsõ térképeket, és az elsõ jogtárat: Werbõczy Tripartitumát. De a késõgótika és a korai reneszánsz együttes megjelenésének is sok emlékét bemutatjuk, olyan csodákat, mint a nyírbátori templom, a fantasztikus Bakócz-kápolna, vagy MS mester festményei. Ha ezek valahol Itáliában lennének, csodájukra járna a világ…

AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA

A XVI. századnak a Mohács utáni történetében valódi hõsökkel találkozhatunk: Kõszegrõl mindenkinek beugrik Jurisics Miklós, Egerrõl Dobó István, Szigetvárról Zrínyi Miklós neve. De vajon mi az igazság Török Bálinttal kapcsolatban? Hogy kerül a pozsonyi székesegyház tornyára a magyar Szent Korona? Milyen durva levéllel cukkolta a tihanyi várkapitányt a koppányi aga? Mi köze van a tallérnak a dollárhoz? És mit állít a komáromi kõszûz? Ezekrõl lesz szó a sorozat 17. adásában.

ÉLET A TÖRÖK FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN

A sorozat 18. adása újra izgalmas kérdésekre keres választ: igaz-e, hogy Kanizsai Orsolya – fiú volt? Károli vagy Károlyi Gáspár fordította magyar nyelvû Bibliát? Valóban Magyarországról terjedt el Európában a jácint, a tulipán, az orgona és a vadgesztenye? Táviratozhatott-e Rudolf császár? Ki volt Gül Baba? Hogyan mûködött a repülõhíd? Mi is az a fekete leves? Királlyá koronázták-e Bocskai Istvánt?

ROMLÁS ÉS KIÚTKERESÉS
Sötét, zivataros évszázad volt a XVII. Tragédiák és fényes diadalok helyszíneire visszük el a nézõt: a Dráva mentén Új-Zrínyivár maradványait keressük, a kursaneci erdõben pedig Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban nyomozunk. Megfejtjük, hogy mi köze Bécs török alóli felmentésének a Mariahilfer strasse-hoz, és bemutatunk egy gyors-beszámolót Buda 1686-os visszafoglalásáról. Bécsújhelyen Zrínyi Péter kivégzésének a helyszínére zarándokolunk el, - de a lánya, Zrínyi Ilona által megvédett munkácsi várat is felkeressük a sorozat 19. adásában.

A TÖRÖK KOR VÉGE

A sorozat 20. adása is titkokat, rejtélyeke kutat, a hétszilvafás, - vagyis bocskoros - nemesek kutyabõrétõl az afrikai magyarab törzsekig. Végigkísérjük az Esterházy-család felemelkedését, elkalauzoljuk a nézõt a fraknói õsgalériába, és az elsõ magyar egyetem városába, Nagyszombatra is. Megtudhatják, hogy a pécsi dzsámi kupoláján hogy lehet egymás mellett kereszt és félhold, és az is kiderül, hogy a ma legmagyarabb ételeknek tartott gulyást és a pörköltöt csak a török hódoltság ideje óta fõznek Magyarországon; - de a törökök ismertették meg velünk a mai legkárosabb szenvedélyeinket: a kávéivást és a dohányzást is…

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE

II: Rákóczi Ferenc még mai útviszonyok között is hatalmasnak számító távolságokat járt be, - és a sorozat 21. adásában életútjának a legfontosabb állomásait mi is bejárjuk. Felkeressük a mai magyar határtól mindössze néhány kilométerre található Borsi várkastélyát, ahol megszületett; körülnézünk a bécsújhelyi börtönében; országos gyûlésen járunk Szécsényben és Ónodon; bajárjuk a sárospataki várat, és a kassai dómba is elzarándokolunk; de mindemellett szó lesz arról is, hogy mit jelent a kuruc és a labanc szó…

ÓNODTÓL A NAGYMAJTÉNYI SÍKIG
Tudják-e, hogy milyen egy szép selymes lóding? És hogyan néz ki egy csontos karabély? Vagy egy dali pár pisztoly? Ha nem, hát mi majd megmutatjuk! És arról hallottak, hogy Rákóczi milyen titkosírást használt? Érdemes lesz megnézni a sorozat 22. részét, mert ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, – de olyan félreértésekre is fény derül, mint például hogy az ónodi országos gyûlést nem is Ónodon tartották; hogy a szatmári békét nem Szatmárban kötötték meg, és a nagymajtényi fegyverletételnél nem is rakták le a fegyvereket…

VITAM ET SANGUINEM

Életünket és vérünket – hangzott el a magyar nemesek felajánlása 1741-ben. De vajon igaz-e az a korabeli pletyka, miszerint Mária Terézia a nevezetes országgyûlési jelenethez ölbe vette a csecsemõ II. Józsefet, és még meg is csipkedte a fenekét, hogy sírjon, és így meghatódjanak a marcona magyarok? És tényleg sóval hintette fel az utat Pesttõl Gödöllõig Grassalkovich Antal, hogy a királynõ augusztusban is lovasszánnal érkezhessen meg a kastélyba? További kérdéseink: ki volt a lõcsei fehér asszony? Mekkora egy pozsonyi rõf? Hogyan foglalta el Hadik András Berlint? Ezekre ad választ a sorozat 23. adása.

REFORM ÉS ABSZOLUTIZMUS

Talán meglepõ, de történelmi sorozatunk 24. adásában arról is szó lesz, hogy miért éppen 5 számot kell eltalálni 90-bõl a lottójátékban… De egy tragikus emlékû betûrejtvény megfejtésére is fény derül Madéfalván, ahol elmondjuk, mit jelent a SICULICIDIUM szó. A schönbrunni kastélyban a gyermek Mozart nyomait keressük; kiderül, hogyan került Óbudára a Klein Mariazell név, – és hogy lett belõle Kiscell; megtudhatjuk, hogy megijedt-e Mária Terézia a tiszteletére emelt váci diadalív alatt; és Bécsben II. József halálos ágyánál arra vagyunk kíváncsiak: mi vehetett rá egy uralkodót arra, hogy visszavonja az általa elrendelt intézkedéseket?

SZÉCHÉNYI ÉS SZÉCHENYI

    Sorozatunk 25. adásában a régi pesti fõtér nyomait keressük; de szó lesz arról is, hogy miért lett a budai Várhegy nyugati oldalán található szép park neve Vérmezõ… Gyõrött csatát vesztünk Napoleon ellen; Pozsonyban reformországgyûléseken járunk, és kikutatjuk, hogy mitõl diéta az országgyûlés neve; Csekén megírjuk a Himnuszt; Pesten megalapítjuk a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát és az Országos Széchényi Könyvtárat; - apropó: tudják, hogy miért két é betûvel írjuk a Széchényi Könyvtár nevét, de csak eggyel a Széchenyi-Lánchídat? Ezt is elmeséljük…

    A NEMZET ÉBREDÉSÉTÕL A FORRADALOMIG

    Tudták, hogy a magyar nemzeti színeket elsõ ízben Nagy Katalin unokája használta tudatosan egy zászló felavatásakor? És hogy az elsõ Magyar Nemzeti Színház felépítésekor még Pest lakosságának csak a fele beszélt magyarul? El tudják képzelni, hogy meddig érhetett az 1838-as árvíz mondjuk a Nagykörútnál? Ha eddig nem tudták, akkor most elmeséljük! A sorozat 26. adásából azt is megtudhatják, hogy honnan ered a fiáker és a konflis neve, és miért taxi a taxi; elmeséljük, hogyan épült a Lánchíd, hogy miért van éppen a Clark Ádám téren a nulla kilométerkõ, és megmutatjuk azt a kis kõasztalt, amely mellett Petõfi a Szeptember végén-t írta…

    FORRADALOM ÉS HONVÉDELEM

    Sorozatunk 27. adásában olyan eseményekrõl hallanak, amelyekrõl valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal elsõ kézirata még úgy kezdõdött: Rajta, magyar, hí a haza!? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kõbõl készült úrasztala, és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-tõl október végéig tartó idõszakot feldolgozó adásában kapunk választ.

 A SZABADSÁGHARC
1848-49 hõsies és torokszorító, megdöbbentõ és keserû történetei kerülnek bemutatásra a sorozat 28. adásában. Felkeressük Gábor Áron kézdivásárhelyi ágyúöntõ mûhelyének a helyét; Vácott a barokk hídnál lefolytatott csata félszemû hõsérõl mesélünk, majd fejet hajtunk a szabadságharc nõi honvédtisztjeinek a sírjánál. Kossuth karosszékében a trónfosztásra, a Redoute épületének hûlt helyén pedig az értelmetlen pusztításra emlékeztetünk. Egy rendkívül izgalmas nyomozásban feltárjuk Petõfi egyetlen hiteles fotójának a történetét, és természetesen felkeressük a világosi fegyverletétel, és az aradi kivégzések helyszínét is.

MEGTORLÁS ÉS ELLENÁLLÁS

Furcsa, megható, és felemelõ jelenségekben bõvelkedik a Magyarország története sorozatnak a szabadságharc leverése utáni idõszakról tudósító 29. része. Tudták, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István soha nem mehetett át nagy álmán, a Lánchídon – amelyet végül nem más avatott fel, mint Haynau? És hallottak arról, hogy távollétükben a honvédtiszteket úgy ítélték jelképes akasztásra, hogy a nevüket egy cédulára írták, és valóban felakasztották ezt a papírdarabot? Ismerik a Citadella és a hírhedt Újépület történetét? Olvastak arról a szabólegényrõl, aki merényletet követett el Ferenc József ellen? És láttak már bilincs alakú karkötõt, amit hazafiságból viseltek a hölgyek a megtorlás éveiben?

ÚT A KIEGYEZÉSHEZ

A sorozat 30. adásában az 1850-es, 60-as évek történelmi érdekességeirõl lesz szó. Elmeséljük, hogyan alakult ki a Kossuth-szakáll és a zsinóros atilla divatja; izgalmas nyomozást folytatunk Teleki László rejtélyes halálával kapcsolatban; elmondjuk, hogy a pesti forradalom 12. évfordulójának elõestéjén Táncsicsot újra letartóztatták, és ugyanabba a börtönbe zárták, ahonnan a pesti nép 1848-ban kiszabadította; a Walesi bárdok kapcsán a költõi bátorság határairól elmélkedünk; a szegénylegénybõl szabadságharcossá, majd betyárrá vált Rózsa Sándor történetét is elmeséljük, és a híres Kasszandra-levelet olvasva együtt töprenghetünk Deák és Kossuth vitájának szempontjain…

Játékidő: kb. 375 perc

GYÁRTÁSI ÉV:
2009
HANGOK:
 - magyar - stereo (DD)
KÉPFORMÁTUM:


Magyarország története II. *Középkor végétől-Kiegyezésig* (5 DVD) vásárlói vélemények és értékelések

Még nem érkezett értékelés a termékre!



Vélemények a filmről

Legyél te az első,
aki véleményt ír!



Oldal frissítés:

Az akció 2016-11-27 - 2016-12-31-ig, illetve a készlet erejéig tart.
Oszd meg másokkal is :

Tag-ek: M. Nagy Richárd, Varga Zs. Csaba



Nagy György további filmjei
A rendező(k) további filmjei
Akik ezt vásárolták, vettek még
DVD



regimodi-tortenet-1-2 14 999 Ft
0 %
14 999 Ft

Rendelhető (3-5 munkanap)Rendelhető
DVD



uvolto-szelek 1 999 Ft
25 %
1 499 Ft

Raktáron (1-3 munkanap)Raktáron
DVD



bovaryne-bbc 2 999 Ft
50 %
1 499 Ft

Raktáron (1-3 munkanap)Raktáron
DVD



a-legyek-ura-1963 4 999 Ft
0 %
4 999 Ft

Raktáron (1-3 munkanap)Raktáron
DVD



huszadik-szazad 2 999 Ft
0 %
2 999 Ft

Raktáron (1-3 munkanap)Raktáron
DVD



a-napfeny-ize 2 999 Ft
50 %
1 499 Ft

Raktáron (1-3 munkanap)Raktáron
DVD



odusszeusz 4 999 Ft
40 %
2 999 Ft

Raktáron (1-3 munkanap)Raktáron
DVD



mussolini-ut-a-hatalomig-2dvd 2 999 Ft
50 %
1 499 Ft

Raktáron (1-3 munkanap)Raktáron
DVD



lear-kiraly-bessenyei-ferenc 1 999 Ft
25 %
1 499 Ft

Raktáron (1-3 munkanap)Raktáron
DVD



hamlet-bbc 4 999 Ft
60 %
1 999 Ft

Rendelhető (3-5 munkanap)Rendelhető
DVD



anne-frank-naploja-bbc 2 999 Ft
50 %
1 499 Ft

Raktáron (1-3 munkanap)Raktáron

Főoldal         Film (DVD)         Film (Blu-ray)         Könyv         Zene         Akció         Vásárlási tudnivalók         Adatvédelem         Kapcsolat

Copyright © 2002-2016 Rocky Kft. Minden jog fenntartva! E-mail: info@rocky.hu Tel: +36-30-953-7401, +36-70-378-2729